Hogyan gyógyítsuk meg önmagunkat?

Szakácskönyv került elém vagy esetleg egy olyan könyv, ami szerint egy hét alatt belőlem zen lány válhat? A szerző azt ígéri, ezermester lehetsz, netalán megtanít kutyát idomítani, vagy kártyából olvasni? Ha elém kerül a könyv, hát én kipróbálom, és leírom itt, hasznos volt -e. Mert ez itt a hogyan rovat. ;)
(Az ötletet az a bizonyos " hogyan film" adta, valamint az utolérhetetlen Gordon Ramsay- tudjátok, ő a szemétbe dob minden használhatatlan szakácskönyvet, - de én azért nem leszek ennyire szigorú. )

 Az éltető tao jótékony hatását már hatezer éve ismerik és elismerik. Hitvallásukból- " A test minden részével élni kell" - kiindulva hozták létre a revitalizáció ( új életre keltés) taóját, vagyis a gondolat, a lélegzés és a mozgás új filozófiáját és módszerét.
Kínai nyelven a revitalizáció taója: Jang Seng Su. Ez a kifejezés a hosszú és boldog életet jelenti, amit olyan szellemi és testi gyakorlatok révén érhetünk el, amelyek megelőzik a betegséget és meggyógyítanak, visszafordítják az öregedés folyamatát, és serkentik a szervezet valamennyi funkciójának működését.

Annak idején, amikor elkértem recenziónak ezt a könyvet, fogalmam sem volt róla, hogy ilyen nehéz dolgom lesz róla írni. Mert mit ígértem én a rovattal? Hogy kipróbálom, valóban hatásosak-e az adott könyvben leírtak, beváltják-e azt, amit ígérnek. Na de mit ígér ez a könyv? Elég komoly dolgokat. Konkrétan azt, hogy ha én ezek az elvek és gyakorlatok szerint élek, akkor boldog leszek, egészséges, és nem öregszem meg - olyan gyorsan. Hát mit is mondhatnék... ( pislog zavartan.) No de először írok egy picit hosszabban is a könyvről...

Nagyon érdekesnek találtam a könyvet. Nem vagyok egy aktív ember, nehezen veszem magam rá a sportolásra, úgyhogy már maga kuriózum volt, hogy olyan könyvet olvasgassak, aminek nagy részében tornagyakorlatoknak tűnő ábrák vannak. Ezek az ábrák egyébként elég minimálak, de mindig egyértelműen jelzik az irányokat, merre mozogjunk, vagy épp mivel mozogjunk. De az első benyomásaim teljesen hamisak voltak. A könyvben gyakorlatilag egy számunkra távoli kultúra egészségmegőrzési és gyógyítási hagyományait tették közzé, úgy, hogy az elején megismertetik a gyakorlatok filozófiai-kulturális alapját, azt követően bemutatják a gyakorlatokat- egy-egy testrészhez, betegséghez, célhoz rendelve, s legvégül megismertetnek pár meditációs technikával. Az egész picit emlékeztetett engem a jógára, s hogy mindezt mennyire is komolyan veszik, az is igazolja, hogy az ajánlásban a technikák, gyakorlatok végzéséhez adott esetben a háziorvos véleményét is ajánlatos kikérni.

Az a nagyon érdekes dolog történt velem az olvasgatás - próbálgatás közben, hogy egyre inkább magamba szívtam azt az elméletet, mi szerint minden testrészünk hatással van az életünk minőségére. A gyakorlatok előtt ugyanis kerek perec le van írva, hogy mire hat leginkább, pl. ha a fogunkat csattogtatjuk, mint a gyerekkori meséimban a cápák, akkor nemcsak a fogunkat és az ínyünket védjük meg, hanem közvetetten segítünk az emésztésünkön is- hisz rossz fogakkal nem tudjuk megrágni az ételt, így azt nem tudjuk jól megemészteni-, de a szellemi ébrenlétünket is elősegíti, sőt. És ugye ez még csak egy dolog, ami az arc gyakorlatai között szerepel.

Na most külön ki kell emelnem, hogy a könyv szerint ezek a gyakorlatok  kitartást igényelnek. Igazi hatásukat - akár- csak évek múlva lehet észrevenni, de mégis olyan eredményeket tud felmutatni, amik olykor egyenesen hihetetlennek, sőt megdöbbentőnek tűnnek. Mindenesetre - lehet az ember szkeptikus is- de olyan kerek egész rendszerben tüntetik fel a gyakorlatok hatásait, mindent mindennel összekapcsolva, ami nekem nagyon szimpatikus és meggyőző, igazi hagyományokon alapuló orvostudomány.

Próbát ígértem, de nem akarok senkit untatni azzal, hogy hogyan próbáltam ki a sárkány-tigris-medve-sas-majom gyakorlatokat - hanem három egyszerű gyakorlatot szeretnék leírni, meg azt, hogy milyen hatással voltak rám.

1. gyak: Fogcsattogtatás gyakorlata
feladat: csattogtassák a fogukat 36-szor, hogy erősítsék a fogat és a fogínyt.
megvalósítás: első nap: annyira fura ez, hogy 36-szor össze kell csattogtatnom a fogamat.
                     második nap: annyira fura, hogy 36-szor...de miért 36-szor? most meg elfelejtettem, hol tartok
                     harmadik nap: nyee, nekem nincs kedvem összecsattogtatni a fogamat....

2. gyak: Szemgyakorlat
feladat: a szemet- szemkörnyéket masszírozni kell az ábrák szerint, aztán meg szemkörzést kell végezni le-föl, jobbra-balra-átlósan, körbe, ilyesmik.
megvalósítás: a szemkörnyéket megmasszíroztam - többnyire az ábrák szerint, aztán meg szemkörzést végeztem, le-föl, jobbra-balra, slégan, körbe, ilyesmik.

Hogy milyen hatással volt mindez a szervezetemre, nem tudom. A szemész szerint jó a szemem,a fogdoki szerint jók a fogaim. De a legfőbb kérdése a könyvnek számomra mégis az, hogy vajon, mi a nyugati életmódra berendezkedett emberek, képesek vagyunk -e úgy lelassulni, koncentrálni, időt szánni ezekre a gyakorlatokra, mint amennyit kellene... Nos, ebben a dologban nem vagyok jó. Mert én nem tudtam.  Azt hiszem, olyan vagyok, mint a tohonya Kungfu Panda a mesében.  Jó dolog álmodozni a Daruról, meg Tigrisről, meg Kobra gyakorlatról, de én csak egy hétköznapi ember vagyok, mert amikor leültem meditálni, és melegséget kellett éreznem, megkordult a gyomrom, úgyhogy egyszerűen felálltam és főztem egy levest. És amikor csak egy pontra kellett koncentrálni, én folyton arra gondoltam, hogy koncentrálni kell, de miért, és hova, és ha nem jól koncentrálok, akkor vajon mi van, és vajon mit vegyek fel holnap? Béke, légzés, légzés, koncentrálj a pontra!, esetleg egy farit? Béke, béke, légzés, koncentrációóó...jaja, egy fari az jó lenne, de vajon hová tettem a vasalót? Ó kussolj már!, béke, béke, ott az a pont valahol, na jó, most muszáj még egyszer megnéznem a könyvben...

Szóval velem ez volt.
De akit érdekel ez a téma, az szerintem nem fog csalódni a könyvben, végül is ez egy lehetőség... Egyébként fura mert mi úgy vagyunk berendezkedve, hogy beveszünk egy bogyót és várunk a hatásra és kész, más kultúrákban meg talán sokkal inkább figyelnek az egészség megőrzésére, a megbetegedés megelőzésre, és szerintem lelkileg is sokat jelent, ha valaki azt érzi, tehet valamit. Szóval van ez a kulturális különbözőség, van ez a módszer, van ez a könyv...

Dr. Stephen T. Chang
Az öngyógyítás teljes rendszere- Belső gyakorlatok
Corleonis Kiadó