szeptember 15, 2013

Dobáld ki!



Egy ideje teljes mértékben ki voltam akadva arra, hogy soha semmire sincs annyi időm, mint amit szeretnék. Minden csodálatom azoknak, akiknél csillognak a polcok és szín szerint sorjáznak a tökéletesen vasalt ruhák, akik egyszerre tudnak háztartást vezetni, dolgozni, szórakozni, sportolni, tanulni... Kicsi vagyok én ehhez. Persze próbálkozni még próbálkozhatom, nemde?
Én nagyon sokszor foglalkoztam már gondolatban azzal, hogy vajon tényleg igaz-e a mondás a bezáruló ajtókkal kapcsolatban. Hogy tényleg kinyílik-e az a másik, esetleg ott terem-e egy ablak, ahonnan láthatom a következő utam. Jöttek a válaszok, hogy persze, persze mindig jön valami, de a valami, na az egy eléggé bizonytalan fogalom, ahhoz, hogy ezt elfogadhassam baromi nagy bizalom kell a jövőre vonatkozóan, ami nem minden esetben van meg nekem. Tudom, nem így kellene lennie, ezen is dolgozom rendesen.
Ne ijedjetek meg amúgy, mert nem akarok átmenni Coelho-ba. De azt gondolom, hogy az embernek időről-időre meg kell újulnia. Nem helyes, ha valami mellett csak azért tartunk ki, mert megszoktuk. Ez megmutatkozott a közelmúlt eseményein is. Ami nem megy, azt ugye el kell engedni, ami leszív, ami nem ad energiát, örömöt, azzal valamit tenni kell. És tényleg, valóban jönnek a régiek helyébe új dolgok, nem kell attól félni, hogy ha valamit otthagysz, hát üres leszel.

Jött ugye a Moly. botrány, ami arra volt jó, hogy megvizsgáljam magamban a " nincs élet a Moly-on kívül" perspektívát, amit a múlt héten jó sokan sulykoltak, szerintem teljesen feleslegesen. Egyrészről nem vagyunk óvodások, másrészről meg...

Elmondom nektek, hogy van élet a Moly. után. Sőt, lehet meglepődtök, de létezett az élet akkor is, amikor épp agyhalott állapotban rajta lógtunk. Nem a konfliktusról akarok írni most, hanem arról, hogy közben mi alakult ki bennem.

Egy ideig maradtam az oldalon - korlátozva persze - és bámultam, mi történik ott. Őszinte leszek, azt figyeltem, hogy lesz az anarchiából megint példás rend, hogy szivárog vissza az oldal a régi kerékvágásba. Örültem is neki, meg nem is, de leginkább már nem érdekelt. Úgyhogy mivel nem jutottunk dűlőre, és nem volt kedvem arra várni, mikor törölnek illetve próbálnak végre velem kommunikálni, töröltem tehát magam és az a vicc, hogy az utóbbi napokban tényleg éreztem valami változást. Mintha lekerült volna rólam egy lepel. Egy vizes lepedő, hogy érzékeljétek a súlyváltozást.

Az ember teljesen betokozódik bizonyos szituációkba és ott reked benne, pedig ha folyton egy helyen állunk, nem lépünk semerre. Ez egyértelmű, tudom, hogy te is tudod. Ezért nem is bölcselkedek többet.

Szerintem mindig ideje van a nagytakarításnak. Helyet kell adni az újnak, a másnak, a kisebb-nagyobb változásnak. Az utóbbi napokban én ezt tettem. Tárgyak, ruhák, tagságok, kapcsolatok. Megvizsgáltam őket. Jó dolog-e takarítani? Baromi fárasztó.
De mindig jobban érezzük utána magunkat.
SHARE:

16 megjegyzés

  1. Az a jó a nagytakarításban, hogy amint kiszórtad a sok fost, kivilágosodnak az addig a sok fos által rejtegetett dolgok. Amik persze sokkal jobbak. ;) Én is azt vallom, hogy ki kell dobni, ami nem okoz örömet, és nem akarom. Hajrá! :)

    VálaszTörlés
  2. Ú, de jó, Joeymano, mindig úgy örülök, amikor írsz :D. Igenis! Igyekszem.

    VálaszTörlés
  3. Csak így lehet tovább csinálni mindent ez életben, ahogy leírtad.

    Én fél évente legalább szelektálok, a szekrényben, a közösségi oldalakon, a lakásban stb...

    Ami felesleges, ami gátol, ami nem okoz örömöt, amitől nem kapok többet azt kirakom az életemből. Úgy gondolom, amit nem tudsz elengedni, az nem tesz neked jót sem, hiszen függőséget okoz. Ugyanúgy el lehet engedni egy közösségi oldalt is, hiszen van élet bőven azon kívül is. Én legalábbis így látom.

    Nekem a közösségi oldalak csak arra kellenek, hogy barátokat szerezzek, és aztán velük az oldalon kívül tartsam a a kapcsolatot, és bármikor felhívhassuk egymást és találkozzunk, beszélgessünk, vagy tudjunk egymástól. Ez egy segítség, ahhoz hogy megtaláld a veled közös emberekt, ha már ezek megvannak kit érdekel a többi szarság, ami ott történik. (Mert midnig történik valami, hetente vannak flamek, egymással vitázás stb.stb ez alól egyik oldal sem kivétel.)

    Szóval a takarítás tök jó dolog :)

    VálaszTörlés
  4. Én ezt most a régi bejegyzések mentésénél érzem, ugyanis nem akarok mindent áthozni, van jó néhány dolog, aminél azt érzem, hogy nyugodtan elnyelheti az internet fekete lyuka.

    VálaszTörlés
  5. Helyes a bőgés :D
    Ennek örömére ruhákat (is) fogokmostanában selejtezni.
    És tényleg, annyival több időm van, hogy nem ott aktívkodom. :)

    VálaszTörlés
  6. Ugyanezt érzem és előre örülök a felszabaduló időnek, ami a törléssel jár együtt.

    VálaszTörlés
  7. Én még érdekesen állok. Nem gondolkoztam el a törlésen, hiszen teljesen más oldali bántást és bántódást érzek, de az tény, hogy elkezdtem takarítani. Lassan, mert nincs kedvem ahhoz sem, de 1-2 dolgot szeretnék még magaménak tudni. Bánt, hogy elvesztek embereket-esetleg, de tudom, hogy ha ez így megy-nem keresnek, akkor ott essen belé a fene, hát vesszenek!
    életem másik oldalán, a munkában is nagytakarítani kellene, de ahhoz keresnem kellene valami másik opciót, talán ez a nehezebb. Egy hete még a másik is nagynak látszott, az most eltörpül ez mellett- ez kiterít, leterít, kimerít és lemerít. Állok.
    Sok szépet és jót kívánok neked az új tisztaságban!!

    VálaszTörlés
  8. Szívemből szóltál! Persze fogalmam sincs, nektek hogy lett annyi plusz időtök. Én valamit rosszul csinálok :D
    A két blog és egyéb projektek mellett mindig időhiányba szenvedtem, és most is épp csak elevickélek, de dolgozom az ügyön ;)

    VálaszTörlés
  9. Az time management fontos és szükséges dolog, e nélkül elborítana a trutymák.
    Nekem olyan jó a moly nélkül, most tartom a kapcsolatot azzal a pár emberrel akivel akarom, és közben nincs kényszerem nullára vinni a frisst, ami, csak most veszem észre, rengeteg időt elvett, ráadásul nem adott semmit, többnyire csak érdektelen információk tömkelegét.

    Eredetileg meg csak azt akartam neked írni, hogy a Foo Fighters rocks!:)

    VálaszTörlés
  10. akkor most új sablont is csinálunk?
    :D

    VálaszTörlés
  11. boszorkánykörös szürke pinket?:D

    VálaszTörlés
  12. Ez az új ajtó projekt tényleg így van. Tapasztalat. :)
    Általában 3-4 évente elhagyom azt a közösséget, amit addig gőzerővel szerveztem, vagy munkát váltok, vagy megunok valami oktatási dolgot. Ösztönösen kell a váltás, az ember belemerevedik a hétköznapokba.

    A moly meg vicc... ahhoz, hogy az ember lássa a dolgok állását, be kell jelentkezni a hsz-k miatt, de szerintem ezzel törlődik is a törlési kérelem. :)


    VálaszTörlés
  13. Néha szükség van tényleg arra, hogy az ember váltson. Én tavaly egy másfél éves párkapcsolatból léptem ki, amihez nagyon nagy bátorság kellett, és utána sokáig fájt, de szép új dolgok jöttek be helyette az életembe.

    VálaszTörlés
  14. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  15. @On Sai: az ellenállás mindig mindent tud :D, vannak beépített embereink :)

    @Titti: ne is mondd, akárhányszor fellépek a blogomra, megnézem ezt a klippet :D, nagyon szeretem őket.

    @Mindenki: elfelejtettem válaszolagtni, ezer bocsánat :D- de megerősített a sok komment abban, hogy 1.) jófejek vagytok 2.) jó helyen vagyok 3.) meg amúgy is ;)

    VálaszTörlés
  16. imádom a Foo Fighterst :)

    VálaszTörlés

BLOGGER TEMPLATE CREATED BY pipdig