december 01, 2015

Karácsonyvárók klubja


Csíz Kata nem akármilyen dolgot vesz a fejébe, amikor a nyirkos Skóciába utazik. A terve nem más, minthogy részt vesz egy több mint kétszáz éves kastély felélesztésében, ha kell, hát takarít, vagy akár kisegítő lesz! A vendégek első nagy rohama karácsonykor várható, így Kata és társai, az angyalbolond Luca, a két orosz pincér, Jurij és Dolgopov, valamint pár lelkes karácsony rajongó skót attól tartva, hogy a Heart Hollow House és a vár morcos ura igazi Grincsként elrontja az ünnepet, megalapítja a KARÁCSONYVÁRÓK KLUBJÁT

Ahogy az ünnep egyre közeledik, Kata élete olyan gubancossá válik, mint a tükrén lógó fenyőfa imitáció, az előző lakótól örökölt, zöld boa. Meg tudják- e szervezni a nagy karácsonyi partit, s vajon Kata frizurája akklimatizálódik a folytonos ködhöz egyszer? Meg tudja-e valami dobogtatni Ewan Grincs Mackintosh szívét, s Luca angyalai valóban léteznek? Ki a kastélyban kísértő szürke ruhás hölgy? S egyáltalán: Kata meg tudja menteni az ünnepet? Ez mind olyan kérdés, amit csak a jövő válaszolhat meg. 

Kata nemcsak Skóciába, hanem annak nagy, büszke embereibe, és az ijesztően nagy bárányaiba is beleszeret,  miközben nappal suvickol, felszolgál, rendezvényt szervez, éjjel pedig a Csendes éjt dúdolászva építgeti az ellenállást. Márpedig Heart Hollow-ban igazi ünnep lesz!  ( De ha nem, az természetesen Mackintosh hibája. ) 

 A történet írója nem is tagadhatja le, hogy túl sok romantikus regényt olvasott, és túl sok karácsonyi filmet nézett, amikor úgy döntött, hogy a Karácsonyvárók klubját megírja. Valószínűleg az volt a mozgatórugója, hogy végre egy olyan karácsonyi történetet olvasson, aminek nem az a csúcspontja, hogy a jó öreg, fehér szakállas Mikulás lecsúszik a kéményen, és ajándékot csempész a karácsonyfa alá, miközben az aktuális szerelmesek gerlepárként turbékolnak a fagyöngy alatt
Igazi, - némiképp a földtől elrugaszkodott-, de életszerű történetet szeretett volna, ahol a karácsonyvárás nem lesz egyenlő a giccsel, ahol a romantika nem fullasztja a cselekményt nyáltengerbe, és ahol a tél és az adventi készülődés hangulata mosolyra készteti az olvasót, megmelengetve még a legfagyosabb Grincset is, és újabb tagot toboroz Csíz Kata klubjába. 

A sztori érdekessége ezen kívül, hogy egy írástechnikai kihívásra íródott. Csíz Kata története napról napra, blogbejegyzések formájában bontakozott ki, egy-egy fáradt nap utáni tíz-tizenöt percben íródott meg az aktuális rész, melyben egyrészről a karakterábrázolást, másrészről pedig a napi írásra való ösztökélést- mert hogy el lehet ám szokni a rendszeres írástól- gyakoroltam. 

Igen, lebuktam. Ez az én történetem, és arra gondoltam, megosztom veletek adventi ajándékként a fiktív fülszöveget, ami szerintem tök jóra sikerült. Bevallom, nagyon élveztem a történet írását, ami igaz, már több éves, és talán ma már másképp rendezném a sztorit, de volt egy főszabályom írás közben: nem akartam erőlködni, egyszerűen csak élvezni akartam,  hogy szabadon alkothatok, hogy nem kell figyelnem a részletekre, hogy nincsenek elvárások. Nem is volt más a cél, mint hogy élvezzem az írást, és ne görcsöljek rá a formai szabályokra, hanem csak írjak valamit

A Karácsonyvárók klubja először az nlcafe blog oldalán jelent meg, - utazás, karácsony és ego blog kategóriában - nézettség tekintetében közepesen jó volt, de volt egy sikerélményem: advent harmadik vasárnapján a Nők Lapja karácsonyi netes oldalának főlapjára került ki egy poszt, amit több mint ezren olvastak. A vicc az volt, hogy páran tényleg elhitték, hogy ez egy Skóciába szegődött lány blogja, és elkezdtek kérdezgetni, hogy melyik városban vagyok, stb, amitől nagyon megijedtem, mert bár a fiktív napló-regény egy jó ötlet volt, de nem akartam másoknak hazudni. Azt hiszem egy idő után nyilvánvaló volt egyébként, hogy egy fiktív történetről van szó, amiben annyi kanyar volt még, hogy az ihletet a velem történt, vagy általam hallott események adták. Jó poén volt, most is szívesen olvasgatom december táján. 

Nem tudom megállni a kérdést, a fülszöveget olvasva, gondoltátok volna, hogy ezt én írtam? :) 
Illetőleg kedves, romantikus lelkületű olvasóim, ha látnátok ilyen fülszövegű könyvet, elolvasnátok?

  Várom válaszotokat, és remélem, most jól megleptelek titeket! ;)

Szép hetet, békés, örömteli készülődést!

( Ha nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon kíváncsi vagy, mutatok egy linket:  http://katamennialbion.blogspot.hu/ )

15 megjegyzés:

  1. Én nagyon szeretem a jó romantikus történeteket (jó alatt értsd, amit nagyjából te is írtál a bejegyzésben, hogy nem giccses, és nem fullad az egész nyáltengerbe), és a fülszöveg alapján én biztosan elolvasnám a könyvet. Egyrészt mert imádom Skóciát (Írországot jobban, de Skócia is rajta van a tízes listán), másrészt a karácsonyt, harmadrészt a régi, elhagyatott kúriákat, kastélyokat, negyedrészt pedig az igényes romantikát, szóval ebben csupa olyasmi van, ami közel áll hozzám, és megdobogtatja a szívemet. A fülszöveg nagyon jó, kellően figyelemkeltő, de nem árul el túl sokat a cselekményről, ami fontos, mert azt nem szeretem, amikor a történet felét elmeséli. Nekem egyedül a Czíz, mint vezetéknév egy kicsit furcsa, de egyébként tetszik. A cím is, és a fülszöveg is.

    VálaszTörlés
  2. Engem jól megleptél, az tény. :) És bár nem vagyok egy romantikus történet rajongó, mégis elkezdett érdekelni a történet. A fülszöveg alapján azt gondoltam, na, ez talán nem is rossz, még az is lehet, hogy elolvasnám. :)

    VálaszTörlés
  3. Ez szerintem nagyon cuki! :) Ahogy elkezdtem olvasni, nekem rögtön átjött, hogy ezt valószínűleg te írtad. Szerintem is jól sikerült a fülszöveg, és simán elolvasnám. :)
    Nekem még a Csíz is tetszik, a skótok lehet poénkodnának is vele cheesy dolgokat :D
    nem lehet most is elolvasni ami az nlcafén volt?

    VálaszTörlés
  4. Wow, a fülszöveg második sorában már lebuktál, annyira Zenkás ;)
    Nem olvasok NLC-t, és ritkán bánom, de most nagyon.
    Itt a blogon közkincsé teszed a történetet Karácsonyig?

    VálaszTörlés
  5. Én simán elolvasnám, kisimítaná egy kicsit az ember lelkét ilyenkor a nagy pörgés közepette és talán könnyebben ráhangolódna az ünnepekre. Amúgy kerestem rögtön a mellékelt képen, hogy mi is a történet címe és ki a szerző :)

    VálaszTörlés
  6. Zenka, kedves, hol találom meg? :) Ahogy haladtam az olvasással, egyre gyanúsabb lett a dolog, szerző hiányában, szóval nem, igazából nem lepődtem meg. ÉS szeretném elolvasni is. :)

    VálaszTörlés
  7. Wow, köszönöm a kommenteket, kicsit stresszeltem, hogy mit fogtok szólni hozzá ám! Köszönöm mindenkinek, aki írt, annak is, aki nem ;) Én teljesen azt hittem, hogy csak a Kata aklimtizálódó frizurájánál fogtok gyanút :D.

    Az nlcafe-n már nem olvashatjátok, mert azt hiszem töröltem. De ki van mentve bloggerre, még gondolkodom rajta, hogy megmutassam-e, mert oké aranyos történet, de azért mégis csak gyakorló projekt volt, nem szerkesztgettem meg javítgattam sokat, most meg nem lenne időm átírni.

    Még egyszer köszi, nagyon örülök :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én nagyon szeretném, ha megmutatnád :)

      Törlés
    2. Én is nagyon szeretném *-*
      Az egész gyanú volt, de konkrétan a frizkóra nem gondoltam. :D És ha nem akarod velünk megosztani, minek posztolsz róla?! Kínzol, kínzatol?! :D

      Törlés
  8. De nem ér elhúzni a mézes madzagot az orrunk előtt:)
    Én a részemről megígérem, hogy rendes leszek a karácsonyi skótos csíz katával;)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én is rendes leszek! :D nem lesz paprikás poszt :D :D

      Törlés
  9. Fú, hát ez jó kis meglepi volt. :))
    Most már csak az a kérdés, hogy vajon mi mikor olvashatjuk? :)

    VálaszTörlés
  10. Skócia, karácsony, kastély? Hol vehetem meg a legközelebbi repjegyet? :D Nálam nem buktál le, sőt, a fülszöveg egyik részénél azt hittem, neked nem annyira tetszett :D Jó lenne olvasni az egészet, főleg, hogy ezek szerint már nem elérhető azon a blogon.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ah, látod ez azért van, mert magammal szemben is kritikus vagyok :D. De tényleg, ez részemről csupán színtiszta szórakozás.

      ( Amúgy itt olvashatod: http://katamennialbion.blogspot.hu/ )

      Törlés