július 05, 2012

Kihívás vs plecsni


Tudjátok baromira belefáradtam. Elfáradtam, elegem van, nyűgös vagyok.
 Meleg van.
Megnyitom a molyt.
És panaszkodnak nekem levélben az emberek. Hogy hol van a plecsni.
 Basszus.
 Elegem van.

Most már tényleg túl öregnek érzem magam, vagy nem tudom mi van, de az utóbbi időben tényleg úgy érzem, mintha megragadtam volna egy időhurokban. Régimódi lány vagyok. Ebben is érzem.

A kihívás nekem, legyen könyves vagy akármilyen, azért van, hogy valami erőfeszítést tegyek, nem azért, hogy kipakoljam a plecsnit. Benne van a nevében, hogy kihívás. Basszus.
Nem akarom a számat tovább szaggatni, nálam alap volt, hogy ha kihívásra jelentkezek, nem csak keresek egy darab könyvet, amit x hónapja elolvastam, aztán feljelentkezek a kihívásra, és követelem a plecsnit.
Nem zöldítek naponta.
Nem zöldítek óránként.
Nem azért lépek fel a molyra, hogy folyton azzal foglalkozzak, meg legyen a plecsni expressben. Nincs időm folyton ezzel foglalkozni, és ezt le is írtam. Általában kell 5-6 napot várni, mert hétvégén tudok több időt szánni rá.
Elegem van a levelekből, amiben plecsnit követelnek.
Mi lenne, ha nem lenne plecsni? Senki nem jelentkezne a kihívásokra?
Komolyan mondom, a boszis kihívásban lassan hétszázan vesznek részt, - szerintem lehetne rajta mérni az aktív molyok számát- , és ez a világ legegyszerűbb kihívása, egy darab könyvet kell elolvasni, amiben bármilyen szereplő/mellékszereplő lehet boszi, és erre látom, hogy két évvel ezelőtti olvasásokat linkelnek emberek, és rám verik az ajtót, hogy hol a plecsni! Három felkiáltójellel.
Na hát ott van, pontosan...

És most lehet mondani, hogy hálatlan házigazda vagyok, de nem vagyok az. Én ezt egy bulinak vettem, gondoltam, majd dumálunk, de nem. Ahogy egyre népszerűbb lett, egyre személytelenebbnek éreztem, olyan volt, mint egy túl nyomott tömegtermék, hirtelen mindenki akarta. Semmi bajom azokkal, akik tényleg olvastak és/vagy beszéltünk, és/vagy plecsnit kértek, de elegem van abból, hogy valamit, ami fontos volt nekem, ilyen elcseszett levelekkel tesznek tönkre. Szóval ezért is ért hamarabb véget a kihívás.

Baromira sajnálom, hogy csak akkor zöldítek, amikor meg tudom nyugodtan nézni a linkeket - mert én mindenki értékelését elolvasom-, baromira sajnálom, hogy embereknek alapvető dolgokat kell ezerszer elmagyarázni, amit meg leginkább sajnálok, hogy most meg fogok enni emiatt a hülyeség miatt egy EGÉSZ nagy családi kókuszrudat. ( Az is lehet, hogy mellé még iszok almalét is, pedig PuPilla egyszer azt mondta, az káros a fogaknak :D , szóval önpusztító életformába kezdek. )

A kihívások gazdájának lenni, szerintem felelősség, és nehéz dolog. Mindannyian azt hisszük, milyen jó már, aztán kiderül, hogy bizony néha úgy kell viselkedni, mint a szigorú tanárnéniknek, és akkor,  már abban a pillanatban, amikor az ember úgy fogalmaz, hogy jajj, ne hogy már megsértődjön a másik, na már akkor tudja az ember, hogy úgy is ő lesz a rossz, bármennyire is logikusan érvel. És leginkább azért utálom ezt az egészet, mert igen, bevallom régimódi vagyok, és úgy érzem, hogy a dolgok mögött lennie kell tartalomnak és értéknek, a kihívásoknál egy icipici "munkának", és szenvedélynek, ha az ügy ezt kéri, még akkor is  ha csak álompasis buta választásról legyen szó- elnézést a buta kifejezésért, de mindannyian tudjuk, hogy van ennél fontosabb dolog  a világon- , és igenis fel vagyok háborodva, hogy kötelező 10-et, meg 5-öt választani, mert igenis behatárolták ezzel azok körét, akik a) nyereményt nyerhettek és b) azok körét, akik részt vettek a játékban, mert bármit mondtok, normális ember nem szavaz olyanra, akit nem ismer, és szerencsére ez nem csak az én véleményem. De tudom, hogy másoké meg más, és elismerem, ennyi pont.

De tudjátok az már megint a csúcsok csúcsa, amikor olyan levelet kapok, hogy "miért zöldítettem xy-nak, amikor egyértelmű, hogy ő csalt, mert egy nap alatt nem lehet elolvasni vagy újra olvasni ezt vagy azt a könyvet."

 Lehet, hogy meghökkentő, de nem vagyok nyomozóiroda, sem erkölcscsősz, sem mediátor, és a kihívásnál mindenki magának állít fel egy mércét. Leginkább azt, hogy a résztvevő minek akar megfelelni. Meg hogy mit is akar igazából. Kihívást vagy plecsnit? Én kihívást indítottam...
Úgyhogy. Ennyi. A. Véleményem.


UI: mindez nem jelenti azt, hogy nem lehet hozzám szólni, ha valakit kimaradt volna, nem lehet linkelni, kérdezni, stb, stb, alapvetően nem vagyok ennyire morci, én engedékeny kihívás gazda vagyok, de egyszerűen nálam is eljön az a pont, amikor már elég.

18 megjegyzés:

  1. khm, halkan megjegyzem, hogy lennék Veled mérges a kókuszrúd miatt, pláne, hogy családi... :D (egyébként egyetértek)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Sőt, marcipános volt, ehhez mit szólsz ? :D

      Törlés
  2. lakmuszisz_HisztisMirtilljúlius 06, 2012

    Kedves Molytárs, szívemből szóltál.
    Nekem azért sztrájkoltak, mert túl nehéz a kihívás (fél év alatt 5 alkotás, amiben cigányok is szerepelnek)... hát összesen négyen vagyunk rajta - de meg kell dolgozni érte. Mert én úgy gondoltam, így szeretném. Nekem sem volt plecsni, de aztán úgy gondoltam, aki végig izzadja az alkotásokat, megérdemli a plecsnit, hát alkottam egyet. Kitartást neked!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Wow, ez igazi kihívás, ha plecsni vadász lennék, az ilyen plecsnit sokkal nagyobbra értékelném. És ha úgy vesszük, ritkaság lesz, hisz nem lesz csak négyeteknek...

      Törlés
  3. Ez tényleg felháborító, mármint ami a plecsnikövetelőket illeti. Nekem is van 2 kihívásom (hozzáteszem nem bonyolult egyik sem, talán egy picit az egyik), de még szerencsére ilyennel nem találkoztam. Egyébként pedig igen, ott van, hogy KIHÍVÁS. Én is csak azokra jeletnekezek, akmiket tudok teljesíteni és nem fél éve vagy 1 éve olvastam őket. (na jó 1x volt ilyen, mikor kezdő molyos voltam és nem tudtam mi ez az egész)
    Szóval sajnálom, hogy elrontották az örömödet, mert én is örömmel csinálom az enyéimet, szórakozásból.
    Én is csak azt tudom mondani, hogy kitartás!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kitartok, tök jó, hogy írtatok, mert már azt hittem én látok valamit rosszul... Köszi :)

      Törlés
  4. Én hetek óta gondolkodom, melyik olvasmányomra húzhatnám rá, hogy boszis, amit a kihívás ideje alatt olvastam, de nincs olyan, basszus :D
    Nem értem ezt az egész plecsni-őrületet, azt az egyet felejtették el a népek, hogy ezek mind játéknak indultak... nem az életünk múlik egy nyomorult rajzos karikán. Én egy kihívást indítottam még az ősidőkben, de akkor hagytam ott az egészet amikor elkezdtek bejönni a plecsnik, és követelni kezdték, hogy legyen itt is, nem olyan bonyolult, biztos meg tudom csinálni.. meg tudtam volna, de nem akartam. Nekem nem erről szólt.
    De már nincs sok hátra, kitartást addig :)
    És melegben ne igyál cukorra cukros üdítőt, mert megárt :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Amennyi cukros üdítőt az utóbbi időben ittam! :D Nem tudom, amúgy, hogy a kihívásokra jelentkezők hány százalékából lett erőszakos plecsnivadász... Régen karrier molyoknak hívtam őket... Szerintem azért nincsenek olyan sokan, csak egy napra megkaptam párat, és az már túl sok volt.
      Jaja, a plecsnihez amúgy csak keresni kell egy képet, és feltölteni. Lehet már létezik olyan, hogy plecsni függőség.. Teljesen reálisnak tartom :D

      Törlés
  5. Komolyan volt olyan, aki beszólt, hogy a másik biztos csalt?:O Még keresem az állam... egyáltalán mi értelme lenne csalni?
    Egyébként egy nap alatt sokat el lehet olvasni, ott van például az egész éjszaka.:D Meg én olyat is szoktam csinálni, hogy nem jelölöm rögtön ha elkezdtem valamit, van, hogy csak napokkal később jut eszembe felvinni molyra, és akkor úgy tűnik, hogy hú, de gyorsan elolvastam.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, és elég agresszívan nekem támadott, hogy hogy lehetek ennyire hülye. Egyébként egyértelmű volt, hogy valami hátsó indítéka volt az emberkének, mert aztán elkezdtek veszekedni, és közvetítettek róla.
      ( néha én is lusta vagyok olvasást jelölni, naná, hogy egy nap jön ki az olvasás idejére. De komolyan, ennyire vissza nyomozni nem akarok, abból indulok ki, hogy azért nem fektetne ennyi energiát ilyen csalásra az ember. Igazából kizártnak tartom. )

      Törlés
  6. Árulja már el valaki: miért jó a plecsni? Milyen funkciója van? Milyen előnnyel jár? Miért nem elég jutalom az olvasás élménye sokaknak? Biztos bennem van a hiba, de nem értem ezt az egész felhajtást a téma körül.
    Amiről meg Zenka ír, az egyszerűen szánalmas, hígul a moly, hígul sajnos.

    VálaszTörlés
  7. a plecsni státuszszimbólum, az elismertség és az olvasottság mindenki számára látható fokmérője.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ez nagyon profi meghatározás, az a baj a státuszszimbólumokkal, hogy sok tekintetben hamisak. Pl. vannak akiknek nem kell ilyen visszaigazolás.

      Törlés
  8. köszi Nima, ez jó. Alapból szűröm az összes kihívást és ezért csak néha futok bele egy-egy plecsnitémás karcba vagy kommentbe, így nem tudtam, hogy vannak, akiknek ez egy ennyire fontos dolog.
    Akkor már csak azt kérdezném, hogy a plecsni által kiváltott hatás miért olyan fontos egyeseknek. Anélkül kevesebbnek érzik magukat? Vagy nem akarnak lemaradni a sokplecsnisektől?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szerintem amúgy: sok ember csak gyűjtő. Tetszik neki a plecsni, mint a hűtőn a mágnesek, össze akar gyűjteni egy csomót, mert az jól mutat, és mert akkor az az övé. Aztán egy idő után szerintem mindenki rájön, hogy tök mindegy mennyi plecsnije van az embernek. Nem az a lényeg. De addig még kell sok-sok-sok, mire eljut idáig az ember.

      egyébként megértem azokat, akik boszis plecsnit akarnak, a boszis plecsni NAGYON menő. :D

      Viszont én totál odáig lennék, ha a plecsnik valami nagy erőfeszítésemet mutatnák, vagy valami naagy rajongásomat. Ha a plecsni valamiféle kitüntetés lenne. Bár lehet akkor sem érdekelne, mert picit anarchista vagyok...

      Törlés
    2. Továbbra sem látom a virtuális plecsni gyűjtésének értékét, igaz, hűtőmágnest se gyűjtöttem soha. Utoljára kislányként szalvétát meg levélpapírt, de akkoriban még nem ez volt, mint manapság, mindent meg lehetett kapni korlátlan mennyiségben, szinte végtelen kínálat közül válogatva.

      Törlés
    3. ha rámész az adatlapra, a plecsnit látod először. nem azt, hogy miket olvas, vagy mit olvasott, vagy a kedvenc könyveit, hanem a plecsniket. igaz, most már csak 16 jelenik meg, de alatta ott van, hogy mennyi van még.
      a plecsni manifesztáció, ami kicsi helyre összesűríti az olvasásokat, az érdeklődési kört, és a díszítősort. a sok szép színes plecsni színes egyéniséget feltételez.
      vagy tudja fene. én gyorsan belefáradok az ilyenbe, mert nagyon gyorsan 'muszáj és kötelező' érzésem lesz, legyen akármilyen jó a kihívás.

      Törlés