május 14, 2012

Ki, miért, hogyan? - blogokról, recikről, meg még ami eszembe jut

Itt egy kopasz pasi, előtte meg egy könyv.
Avagy lusta voltam a poszthoz illő képet keresni...


Különben már vagy egy hónapja levelezek különböző bloggerekkel a témában, és talán pont ezért esik nehezemre újra leírnom azokat a dolgokat, amikről levélben már értekeztem jó pár sort, de úgy tűnik, hogy újabban megint csak felreppent a kérdés, hogy ki, miért blogol, meg recenziók, stb, szóval ide is leírok pár szösszenetet.

Teljes mértékben önző blogger vagyok, mert nem valami szent cél érdekében blogolok, hanem csak azért, mert íráskényszerem van, és mert szeretek könyvekről beszélgetni. Alapvetően jó ha az ember átgondolja, mit olvasott, és erre egy blogbejegyzés kiváló lehetőség, és ami még jobb, hogy a blog útján elindulhat egy párbeszéd, köztem és mások között. Legtöbbször kommentben, de néha levélben, néha meg gondolatátvitel útján...  ( Érzem ám a rezgéseket, úgyhogy nyugalom - de azért simán lehet még több kommentet is irkálni.)

Sosem blogoltam recenizós könyvért. Próbáljuk kerülgetni a forró kását, de tény, hogy vannak, akik azért indították útra a blogjukat, hogy recit kapjanak, mert az olyannyira menő és gazdaságos dolog, de valószínű, hogy egy idő után minden ilyen ember rájött, hogy a reci nem csak boldogság, hanem felelősség. A reci könyvet tisztességesen ki kell olvasni, igényes véleményt kell írni róla, ráadásul legtöbbször határidőre, és úgy kell megfogalmazni, hogy a posztnak valamiféle hírértéke legyen. Na most, engem hidegen hagy, hogy valaki reciről ír  vagy saját könyvről. Csak legyen a posztnak tartalma meg stílusa...

Egyébként igen, kapok recenziókat, a tavalyi évben nagyon keveset vállaltam, azelőtt többet, de összességében kevés reci könyvem van, talán pont azért, mert kicsinek érzem magam, és még sosem volt merszem kérni. Nekem még mindig az a fixa ideám, hogy bármit kérnék, nem adnának nekem semmit, főleg azután, hogy beleolvasnak a blogomba. ( Ezért is döbbenet mindig, amikor maguk a kiadók keresnek meg.) De amúgy nem hat meg a dolog annyira, nem vágyom a recikre annyira, a könyvekre vágyom, és nem igazán érdekelnek az újdonságok, csak mert újdonságok...  Nekem minden könyv újdonság, amit még nem olvastam. És halljátok, baromi sokat nem olvastam még... Iszonyú sokat. De semmi gondom azzal, ha valaki recikről is ír, sőt, teljesen normális dolog.

Na most vannak a karrierblogok, amiket leginkább külföldön észleltem, ahol én úgy látom, hogy mindennél fontosabb, hogy mindig függésben és mozgásban tartsák az olvasóközönséget, hogy gyűjtsék a rendszeres olvasókat- pl. nyerj könyvet, de csak úgy nyerhetsz, ha rendszeres olvasóm leszel, stb- , jönnek a napi sablon posztok, ami az én nézőpontom szerint már nem hobbi, hanem valamiféle iparosmunka. A blogolást élvezni kell, ez egy másik fixa ideám, ha nem megy, abból az lesz, hogy még a blog írója is unni fogja a posztokat, aztán hiába lesz - most hasra ütök- 2000 rendszeres olvasója, egyszer csak besokall, és egyszer csak bezárja az egész blogot. Nem tudom, mi a csúcs egy ilyen célú blognál...

Könyves blogot egyébként nehéz napi szinten mozgásban tartani. Újabb nézetem, hogy a gyors- blogolás miatti olvasás- rontja magát az élményt, és még a jó könyv is középszerűnek tűnhet, ha csak azért olvassuk, hogy legyen már egy posztunk megint. Sőt mondok még egy durvát: maga a poszt is olyan lesz, hiába erőlködik az ember. A rovatozás is nagyon aranyos és jó dolog, de mindig is attól féltettem a rendszert, hogy házi-feladat jellegű lesz az egész. A jelenség már megfigyelhető imitt-amott, de azért még tart a lelkesedés, és én azt mondom, hajrá.
Biztos nagyon nehéz dolog ez a folytonos helytállás és statisztika figyelés, nem?

Olyat is olvastam, hogy külföldön a kiadók is nézik a rendszeres olvasókat, meg a statisztikát, és úgy adják a reciket. Nyilván a kiadóknak a blog egy reklámfelület, úgy célszerű, hogy oda adják a reklámanyagot, ahol sokan látják- célszerű, mondom, de - újabb hitvallás- egy blog minőségét nem a számadatok fogják megadni. Vagy legalábbis nagyon remélem, hogy szerintetek sem az a legjobb blog, amit a legtöbben néznek- pláne, hogy  a nyereményes akciókkal pl. sokan felregelnek a blogra, és aztán az életben nem mennek vissza oda.

Egyre többször futunk bele blogos plágiumokba, amikben az a nagyszerű, hogy kiderül a blogolás nem csak játék, igenis erőfeszítés, és hogy csak annak érdemes csinálni, akinek van önálló gondolata. Ha nincs, az előbb-utóbb úgy is kiderül.
Én amúgy azt is állítom, hogy napi szinten nem lehet mindig a könyvekkel kapcsolatos önálló gondolatunk...
De én már ilyen vagyok.
Szóval az a cél, hogy minél több legyen a látogatottság, és minél nagyobb legyen a blog olvasóközönsége, számomra idegen dolog. Leginkább azért, mert a blog nálam még mindig napló, a naplót meg nem azért írják, hogy mindenki olvassa, hanem csak az, aki meghívást kap rá. Na most én úgy adok meghívást, hogy néha szentimentális hülyeségeket írok, és aki ezek után is itt marad, az nyilván kíváncsi rám. Talán Nima írta, hogy a kommentekért blogol, és valóban a komment nekem sokkal többet ér a jó statisztikánál. Nem is nagyon nézem a statisztikát, néha rápillantok a számlálóra, és megdöbbenek. A blog nem számok sorozata, a blog a posztoké, a könyveké, a blog picit én vagyok. Persze ilyen hozzáállással nyilván nem érek el statisztikai csúcsokat, de nem is érdekel.
Mindezek mellett úgy érzem, szükség van olyan blogokra is, amik sokkal inkább tájékoztatóbb jellegűek, mint az enyém. Azt hiszem kell az egyensúly miatt, és talán azért is, mert az olvasóknak is szükségük van rá.

Aki pedig eljutott idáig, légyszi lapozzon a kopasz pasinak egyet, köszönet!

SHARE:

20 megjegyzés

  1. Szeretem az írásaidat, tetszik, ahogyan kifejted a gondolataidat, és egyet értek veled, szinte mindenben. :) Én is nemrég kezdtem blogolni, csak úgy magamban, az ismerőseim közül senki sem tudja, mert valójában nem is ismernek és ott kiélhetem magam, nem vagyok se nagyszerű, se semmi, csak így kiadhatok magamból a bejegyzések által szinte mindent. Megnyugtat, de legfőképp, ahogy te is mondod sokkal jobban odafigyelek arra, hogy mit olvasok, és szeretem, hogy amint befejeztem visszagondolok arra, hogy mit éreztem olvasás közben és ettől boldog vagyok. Nem kell olvasni a blogom, de nekem jót tesz, ha írom. :)

    VálaszTörlés
  2. Milyen furcsa, pont erről beszélgettem pont valakivel, amikor megakadt a szemem azon, hogy frissítettél blogon, és jéé, ez a poszt. Ami még furább, mintha pont a gondolataimban olvastál volna. :D Ugyanígy vagyok mindennel, én is kevés recit vállalok, és mindig a kiadók kerestek meg, magamtól nincs merszem kérni, főleg azért, mert vagyok olyan mázlista, hogy vaktában beválasztanék olyan könyvet, ami nem tetszik, és én nem tudok finoman írni semmiről. Mert ilyen vagyok, mert nem is akarok sose szépíteni. Ahogy te is írtad, én is úgy vagyok, hogy magamnak indítottam főleg a blogot, hogy vezessem melyik könyvnél mi jutott eszembe, és ha más érdemlegesnek tartja az olvasásra a posztjaim, akkor az remek. No meg hány ismerőst, sőt, legjobb barátot szereztem ezáltal, hogy ugyanazokat a könyveket olvastuk, és kiderült, hogy másban is hasonlítunk, nemcsak könyves ízlés terén.
    Noha nálam nem kommentálnak sokan, én sem nézem a számokat, csak néha rápillantok, hogy jéé, ennyien járnak erre. Noha az is csak a kattintást mutatja, nem azt, hogy tényleg el is olvasta valaki.
    Külföldi blogoknál én szeretem a nyereményjátékokat (ha-ha :D Nem csak azért, mert lehet nyerni szép könyvet), bár ez a feliratkozás dolog tényleg csak akkor ér valamit, ha vissza is néz és nem csak a játékért az olvasó. És igen, külföldi blogokból ezért is olvasok keveset, mert sok helyen csak az van, hogy rengeteg recit kapnak, és nem írnak róla negatívat, mert jajj, akkor nem fog kapni több könyvet.
    (U.i. Jéé, mennyit írtam. :D Bocsi.)

    VálaszTörlés
  3. Nagyon klassz összefoglaló poszt! Grat!
    1. ilyen írására nincs is időm, akkor hogyan várjam hogy ÉN "mozgásban tartsam" a blogot vagy az olvasókat? :D
    2. én is pont ennyire érzem kicsinek magam ezzel kapcsolatban
    3. de az is igaz, hogy ha másokon keresztül kapok, akkor az tényleg előre kerül, lelkiismeretesen elolvasom, megírom. De sajnos nincs is mindig akkor, ott kedvem vagy időm hozzá. Így nem kapok/kérek gyakran.

    VálaszTörlés
  4. Én csak beszélgetni akartam dolgokról, amik érdekelnek.
    Nem sikerült. Ennyi.

    VálaszTörlés
  5. ezt a blogos karriert én sose értettem. hogy lehet itt karriert csinálni?
    mindenki tud az emberről? olyan nincs.
    mindenki nála tobzódik? olyan sincs.
    minden kiadó tárt karokkal várja? ilyen sincs.
    itt max egy karriert lehet úgy elkezdeni, hogy az ember megtanul profi szinten írni, véleményezni, különböző szempontok szerint elemezni, de én ezt nem nevezném karriernek, ez gyakorlás. már ha az újságírás a cél, vagy az, hogy hivatásos kritikus legyen valaki. (de akkor én már inkább ételkritikus lennék.)

    de mindenben egyetértek, így van, ahogy leírtad.
    bár nekem ez olyan megdöbbentő, hogy külföldön is az van, hogy nem mernek rosszat írni, mert nem kapnak többet. biztos hazavágja az önbecsülésüket, ha három zsák könyv helyett csak kettő landol náluk egy hónapban.:)

    ja, igen, erről a plágiumról meg is feledkeztem.

    VálaszTörlés
  6. Teljesen igazad van ezzel a karrierblogolással kapcsolatban. Nem mondom, néha engem is magával ragad a dolog, hogy juj, na, hányan olvassák most a blogom, meg mennyi komment jött estébé, de aztán az ember rájön, hogy az a lényeg, hogy ő szeresse a blogját, és hogy legyen egy maroknyi ember, aki szintén szereti és olvassa őt, mi több, megbízik az ízlésében.
    A napi blogolás nekem se megy, se időm, se elég gondolatom nincs hozzá. Sokszor van olyan is, hogy megfogalmazódik egy bejegyzés a fejemben, aztán mire géphez érek, már nincs kedvem megírni, erőltetni meg nem fogom.
    És akkor én most lapozok egyet a kopasz pasinak. :D

    VálaszTörlés
  7. Szia Zenka:)
    Jó poszt, egyetértés van.
    PS: még élek:D

    VálaszTörlés
  8. @Titti Jujj Titti! :D Pont a napokban kérdeztem Nimát, mi van veled. Teljesen hiányzol... De tényleg.

    VálaszTörlés
  9. @Kristina Megnéztem a blogod, és szerintem tök jól írsz- persze nem itt a lényeg- , tetszik az ars poeticád :).


    @Gigi
    Hallod, soha ennél kevesebbet :D. Amúgy feltűnt, hogy nálad sincs sok reci, és pont arra gondoltam, hogy ezért, az őszinteség miatt. Viszont az is száz százalékig biztos, hogy téged mindenki a nyíltságod miatt szeret. Szerintem ez már a te profilod marad, nem is tudom, mi lenne velünk, ha hirtelen minden könyvvel kedves lennél. ( De amúgy te nem is vagy gonosz, csak a neved az itt-ott, szerintem korrekt vagy. )

    @f-andi
    Köszi :), bevallom amúgy sokszor én is úgy vagyok, hogy ha valamit kell olvasni, akkor rögtön mást szeretnék. Szerintem nem kell mozgásban tartani, úgy is visszajönnek - néha én több hetet is kihagytam, mégis vannak olvasók...:)

    @szeee Nehéz visszaszokni a kommentes időkre- szerintem nagyon sok helyütt ez van, hogy csak olvasnak, de nem szólnak. Jó lesz az.

    @Nima Nem tudom, külföldön bejött-e ez valakinek, itthon ismerek pár embert, akinek szerintem jót fog tenni - ha majd beírja az önéletrajzába a blogot- , de ettől függetlenül vannak olyanok, akik ennyire nagyon komolyan veszik a versenyt, nekik nem tudom, mi a céljuk, nagyon jónak lenni? Aztán meg abbahagyják, mert már nagyon jók? Nem tudom... :D

    @Nita Régen teljesen ledöbbentem amikor volt ez a blogos sorrend a molyon, és én valahol a középmezőnyben voltam mindig. Aztán rájöttem, hogy tök hülyeség statisztikán töprengeni, mert anélkül is élvezem. Persze azért a másik oldal is érthető, mert nem mondom, hogy nem esne jól, ha hű de hatalmas nézettségem lenne, aztán meg mégis azt gondolom, hogy a dolog ezen része nem érdekel.
    ( Csak most nehogy azt higgye minden statot bámuló blogger, hogy én utálom őket, mert nem, csak teljesen másképp gondolkodunk...)

    VálaszTörlés
  10. Kezdem a kocsi hátuljába rakott bólogatós kutyának érezni magam, mert ezzel is, meg azzal is egyetértek, és jééé, még az is hű de igaz abból, amit írtál. :D
    Nemrég kezdtem a blogolást, szintén magam miatt. Imádok olvasni és írni, és most jött el az idő, hogy levezessem a felgyülemlett mondókámat. De azért szeretnék néhány kedvelőt... *kutyaszemek a jövendő olvasóknak*

    VálaszTörlés
  11. @Eszkimókiai Hallod, ez annyira aranyos :DD...

    VálaszTörlés
  12. @Zenka

    De jófej vagy:) Ti is hiányoztok nekem, meg a könyvesblog világ, de betemetnek a 7köznapok teljesen. Lassan szeretném felvenni a fonalat újra:)

    VálaszTörlés
  13. :D Látom a kutyaszemek hatásosak voltak *.* :P

    VálaszTörlés
  14. Amikor elkezdtem blogot vezetni még híre -hamva sem volt a reci könyveknek,aztán elindult ez a dolog és több tucat blog született .... nincs azzal ha ha valaki kér,és kap csak ne az ingyen könyv legyen a cél.Egyébként úgy vettem észre,hogy akik erre játszottak előbb-utóbb feladták, vagy beletört a bicskájuk a dologba...
    A napi,heti posztoknak,rovatoknak én sem vagyok a híve,mert van olyan ,hogy nincs mit írni...csak úgy meg valamivel megtölteni azt a rovatot lesír szegényről,hogy kényszerből dobták össze:S

    Én addig fogok blogolni ameddig élvezem,hogy írhatok egy-egy könyvről.Sokszor nem is a kedv hiányzik hanem az a nyugis óra amikor csak az elolvasott könyv és én vagyok....
    A számlálók,statisztika jó dolog,csak néha az ember elámul,hogy egy-egy embert mennyien olvasnak,őt meg a kutya se....
    Bevallom én is a kommenteknek örülök,bár sajnálatos módon kevesen ragadnak billentyűzetet,inkább megtartják magunknak a mondandójukat.

    VálaszTörlés
  15. Én azért kezdtem blogolni, hogy ha közlési kényszerem van, legyen egy hely, ahol kiírhatom magamból. Kevesen olvasnak, még kevesebben kommentelnek, a reci kérdés pedig fel sem merült eddig, de szerintem nem is fog. A rendszeresség meg hát... nem lesz az erősségem, az már most látszik :D De nekem ez így tök megfelel :)

    (A kopasz pasason olyan jót nevettem :D)

    VálaszTörlés
  16. @Nokedli Igen, valahogy én is így vagyok vele :D, valahová ki kell ír-ni!

    VálaszTörlés
  17. @Csenga
    Gondolkodtam ezen a komment dolgon- mert oké, nálam szoktak kommentelni, de azért a legtöbbjük blogger, és nem mintha ez nem számítana, sőőőt- , de arra gondoltam, nem lehet, hogy azért van ez, mert a könyvesblogokat általában introvertált vagy félénk emberkék olvassák? No meg ott a moly is...

    VálaszTörlés
  18. Lehet benne valami..tény,hogy mondjuk nálam ritkán kommentel olvasó(pedig nagyon szoktam neki örülni) inkább a kollégák:-)) reagálnak.

    A másik szerintem,hogy sokan olvasnivalót/ajándékot keresgélnek,megnézik mi az amire érdemes kiadni a pénzt,átböngészik,megszületik a döntés és elhagyják a fedélzetet....

    VálaszTörlés
  19. Apropó... blogos karrier... Ha olyat akar az ember, a szépírás nem elég.
    A selyempapírba csomagolt kritika kevés.
    Robbantani kell, megmondani, lerántani a leplet, lsd. Puzsér filmkritikák még a Csillagszületéses történet előtt.
    Recenziós könyvek... Az a gond, hogy minél többet eszélünk róla, annál nagyobb lesz a "konkurencia". Épp most láttam a facebookon egy srácot aki még nem is blogol, de ingyenkönyvvel kezdené.
    A kiadók PR-osai nagyon elfoglaltak, csak kevésnek van lehetősége arra, hogy el is olvassa amit írtok. Tehát ugyanúgy meg fog élni "plagipál" mint mi, sőt, mivel erőteljesebb a terjeszkedése (xy pedig szerényebbek) kimaxolják a recikönyv helyeket, és xy-t már elutasítják, lévén betelt a létszám.

    Apropó "plagi pálozás"... kismókusként még nem láttam, ctrlC/CtrlV-ben az anyagaim, DE már láttam olyat, hogy az enyém alapján írták, onnan vették az ötleteket/ történelmi hétteret/ videót stb :D A szerkezet cakkum-pakk az enyém volt.

    VálaszTörlés
  20. @Librarius
    Engem még sosem másoltak- kop-kop-kop-, nem tudom, hogy ez most jót jelent-e, vagy ennyire bénán írok :D.
    Igen, szerintem is ahhoz, hogy valaki nagyon befusson, ahhoz egyéniségnek és megmondó embernek kellene lenni, de ez sem elég, mögé már kell egy olyan tudás, ami kiemeli az egész recit/posztot a többi közül. Aki ilyenre hajt, na annak hajrá, nehéz dolga van.

    VálaszTörlés

BLOGGER TEMPLATE CREATED BY pipdig