Vagy nem.
Pár bloggal újra összefogtunk és eldöntöttük, hogy kicsit témázgatunk. Az ötlet lényege egyszerűen annyi, hogy közösen választunk egy témát, és a kijelölt pillanatban egyszerre publikáljuk a blogunkon a posztokat. Izgalmas dolog lesz körbe járni és megfigyelni, ki mit írt a másiktól függetlenül ugyanarról a témáról.
Mostani témánk egy régi book-tag alapján nem más, mint :A népszerűtlen könyves vélemények...
Mielőtt a szívetekhez kapnátok, neem, nem utálom a Harry Pottert. Egyetemi éveim alatt olvastam a könyveket, szerintem simán beáldoztam egy-egy fontos vizsgát is, mert jött az új rész, és rögtön olvasnom kellett. Sorban álltam az utolsó kötetért, premier vetítésén láttam az utolsó pár mozifilmet. Elvarázsolt, szerettem, rajongtam érte. Aztán eltelt kb 20 év.
Most is szeretem a Harry Pottert. Nem érdekelnek a Rowlinggal kapcsolatos felháborodások, nem utáltam meg miatta a könyveket, sőt. Szerintem még egy-egy fanfictiont is el fogok olvasni, ha kiadják őket. De azt gondolom, hogy a Harry Potter lejárt lemez. Tudom, nem lehet lejárt lemez rajongásunk tárgya, kellő nosztaligát és biztonságot nyújt nekünk, visszatérünk abba az időbe, amikor a velünk nőttek fel a filmek szereplői, amikor tűkön ülve vártuk, és találgattuk mi lesz.
De igenis ez a legnépszerűtlenebb véleményem szerintem, hogy baromi unalmas a mai világban a Harry Potterre hivatkozni, azzal főműsoridőben foglalkozni, megünnepelni minden kbszott Harry Potteres évfordulót, én ilyenkor mindig felsóhajtok, hogy basszus, nincs más? És tudom, hogy másoknak ez még nyugdíjas korukban is fontos lesz, de nekem baromi unalmas, és biztos elkapcsolás faktor.
Ha van valami újdonság, pl. az új sorozat, vagy valami új megközelítés, oké, legyen, az engem is érdekel. De szerintem annyi jó történet van, annyi jó világ, hogy igenis azokról is kellene beszélnünk, mert bár a Harry Potter egyszeri és megismételhetetlen, de attól még akkor is vannak mellette más témák, amiket nem kellene megelőznie Mrs. Weasley szülinapjának.
Azt hiszem, nem vagyok túl rajongó típus :). Vagy csak egy ideig, vagy nem tudom. Pl. azt gondoltam, hogy idén megnézem a mozi filmeket, de a negyedik résztől valahogy sosincs kedvem folytatni az egészet, újra olvasni meg nem tudom, fogom-e valaha ezeket a könyveket. Őszinte leszek, szerintem nem fogom.
Az új sorozatra viszont kíváncsi vagyok, és nem vagyok hajlandó panaszkodni fekete Piton meg női Voldemort miatt, egyszerűen csak kíváncsi vagyok, újra sikerül-e berángatni ebbe a világba. Kicsit távolsággal kezelem a dolgot.
Azt hiszem, az a gond, hogy nagyon végletesnek látom az embereket. Mert aki szereti a Harry Pottert annyira nagyon rajong érte, hogy most azt gondolja, én nem szeretem igazán. Azt hiszem, továbbléptem. Elkezdtem egyébként az "új" számítógépes játékot is, és kb. két nap után abbahagytam.
De majd az új sorozat! Lehet újra fangirlt csinál belőlem. Addig is kicsit kőszívű maradok.
Viszont.
Volt egy másik népszerűtlen könyves véleményem, amit régen mindenféle szégyen nélkül hangoztattam a könyvesboltokban, miszerint az élfestett könyvek giccsesek és feleslegesek. Ha ezt a posztot mondjuk fél éve írtam volna, biztos mindenféle érvet előszedtem volna az élfestett könyvek ellen, kezdve azzal, hogy a könyv értékét nem a külcsín, hanem a tartalom adja, meg hogy az élfestések inkább arra mennek, hogy feltűnőek legyenek, minthogy valami pluszt adjanak az adott történethez.
Erre jó ellenpélda az Éjszakai cirkusz Erin Morgensterntől, ami egy klassz és átgondolt koncepció volt, hiszen a könyv több lapja a cirkuszi ponyvát idézte, fekete volt az élfestés, a könyvjelző belül pedig piros volt. ( Az éjszakai cirkuszban minden fekete és fehér, viszont a cikruszt követők piros sálat vesznek fel. ) És íme, levettem a polcomról, és egy keményfedeles, élfestett igényes és szép könyv 2012-ben 3990 Ft volt! Szóval sokszor hiányolom azt, hogy az élfestés, az előzék, a borítókép meg minden nem tesz többet a könyvhöz, inkább csak egy díszes figyelemfelhívó.
Aztán megváltoztattam a véleményem. Hogy miért? Mostanában azt látom, hogy a kiadók tényleg igyekeznek plusz értéket adni az exkluzív megjelenésekhez, és vannak tényleg nagyon ízléses és szép verziók, aminek én szívből örülök. Bár nem látom értelmét ugyanabból a könyvből több példányt beszerezni, de erre is van válaszom. Ha elfogadott és normális dolog táskát, meg órát, meg parfümöt gyűjteni, miért lenne fura a kedvenc regényeink élfestett vagy exklúzív kiadásait megvenni? Semmivel sem rosszabb. Olvasás közben azt érezhetjük, hogy egy kincset tartunk a kezünkben. Főleg ha már ennyiért kell könyvet vennünk, hát néha megérdemlünk egy kis luxust, ugye?
Mindemellett elmondom, hogy egyetlen élfestett könyvem sincs az Éjszakai cirkuszt kivéve, viszont most előrendeltem párat. Komolyan nem tudom, tetszeni fognak-e. Még mindig azt mondom, hogy a tartalmat semmiféle csiricsáré nem mentheti meg, de adok esélyt most ennek az új hóbortnak is. Másik érvem az élfestett könyvek mellett, hogy meg kell mentenünk a kiadóinkat. Ha úgy látják, hogy most ez a trend, és így lehet túlélni, így lehet minél több könyvet kiadni, akkor tőlem mindent kipingálhatnak. Ráadásul mindig van - jó legtöbbször van - egy olcsóbb, egyszerűbb kiadása ugyanannak a regénynek. Szóval nem bántom az élfestést. De nem hiszem, hogy mostantól tele lesz a polcom velük.
Mi lenne, ha újra megvenném a Harry Pottert élfestett díszkiadásban? Dupla csavarral érne véget a poszt, de ilyen azt hiszem a közel jövendőben nem lesz.
Más könyves elégedetlenségeket az alábbi posztokban olvashatsz.
Nima PuPilla Anett
Csatlakozni persze most is ér, ha gondoljátok, és régóta ki akarjátok írni magatokból, hogy... Na itt az alkalom. ;)
a HP-el egyetértek. imádtam olvasni, imádtam a világában lenni, és még a filmeket is megnéztem, amiket szintén szerettem, kivéve az utolsó részt, és próbáltam újranézni, újraolvasni, de nem ment. marad szép emlék, azt hiszem.
VálaszTörlésaz élfestés engem is megoszt. van, amelyik nagyon szép, van, amelyiken látszik, hogy a kiadó kezd már megfáradni a tömegtermelésébe (kmk), de nekem külön azért nem kellene egy x-dik kiadás, mert kijött élfestve. van persze az én polcomon is, de azok olyanok, amiket csak élfestve adtak ki. m adja azt, mint első olvasásra.