június 22, 2016

Egy kis személyes- változnak az idők...

Még emlékszem, ahogy megszületett a Zenka szerint a könyvek blog első posztja, ahogy botladoztam a freeblogon, senkit és semmit nem ismerve... Az első posztok között volt egy kép, könyvlapokból vágtak ki egy lányt, aki könyvlap-faleveleket sepert, és teljesen odáig voltam, azért a hangulatért, hogy " ez most tetszik nekem, és igen van egy könyvesblogom, amibe betehetem, és yeee! ", szóval a freeblogos korszak csupa örömködés és idealista romantika volt. Önmagamra találtam, és mások is rám találtak, és a találkozások kora tele volt információ cserével, könyvek ajánlgatásával, megbeszélésével - ami kapcsán eszembe jutott, hogy régen mennyire befolyásolható voltam, és hogy mennyire mellé lőttem pár könyvvel, vagy hogy mennyi minden volt, amik talán ma már másképp történnének, de ki tudja? Lehet ugyanúgy történne minden...

Az első dolog, ami eszembe jut, az a vámpíros könyvek. Nagy divatjuk volt régen, és én is megvettem jó pár sorozatot - pl. True blood-, amik csalódást nyújtottak. A Twilight sorozatot azért olvastam el, mert olyankor mindenki Twilightot olvasott, és az elején még tetszett, aztán a második résznél jött az elmegy kategória, majd a végére én is dühös trollként csaptam le Edwardot a képernyőre, és hát szegényt nem kímélték a blogposzt alatt kommentelők sem.

Aztán eszembe jutott most Zafón is, akiért totál odáig voltam- hidegrázósan, remegősen, párás tekintettel olvastam a sorait-, és mostanában egyre inkább úgy érzem, hogy a könyvei túl hatásvadász stílusban íródnak, eléggé koncepció nélküli lezárásuk van, és most kicsit elhatárolódom attól, hogy Zafónt olvassak, pedig ő ugye régebben "a mindenki felett" kategória volt. Újra biztos nem olvasom a könyveit, és az olvasatlan regényén sem gondolkodom.

Régen eléggé népszerű posztokat gyártottam a Fejős könyvekről, amikről lehet most sem gondolnék mást, de talán már nem vesézném ki ennyire őket- nemrég beleolvastam egy Fejős könyvbe, és hát... még mindig voltak problémáim, de inkább nem harcoltam vele, becsuktam, és a történetnek itt vége szakadt. ;)

Hatalmas számlákat okoztak a könyvvásárlásaim... Legtöbbször összegyűjtögettem a blogokról, hogy milyen könyveket szeretnék, aztán havi egyszer vásároltam SOKAT. Nagy részüket, még most sem olvastam ki, és jelenleg nagyon-nagyon-nagyon keveset költök könyvekre. Tavaly kb. tíz könyvet vettem, plusz mínusz egy-kettő.

Az évek során egyre lassabban olvasok :), és ezt élvezem. Régen csak úgy faltam a sorokat, megjegyzem nagy szerepe volt ebben a blognak is, de már akkor is tartottam magam ahhoz a belső szabályhoz, hogy attól, még hogy egy könyv most jelent meg, semmivel sem jobb, mint egy régi... Úgyhogy régen sem voltak népszerű - " én olvastam ki először ezt a könyvet, és most megmutatom nektek a tutit"- posztjaim, és nyilvánvalóan most sem lesznek. 

Apropó új könyvek- régen reciztem, aztán elkezdtem renitens módon nem recizni. Ó, emlékszem, volt olyan hét, amikor minden nap könyvet hozott a postás- kisebb konteó kör alakult az utcában, hogy mivel foglalkozhatom, netalán illegális piramisjátékkal? - , aztán véget vetettem ennek az áldatlan állapotnak. Ez saját vállalás volt, egyszerűen eljutottam odáig, hogy nem megtiszteltetésnek éreztem a felkérést, hanem feladatnak- irányított szándékkal- , és miután elkezdtem könyvekről más fórumon cikkeket írni, rájöttem, hogy a recizés nem az én asztalom. Mindig elveszve éreztem magam reci írás közben, olyankor eltűnt a játék, maradt az objektivitás és a feladat. ( Úgyhogy mindig döbbenten bámulom azokat, akik évek óta csak reciből blogolnak, le a kalappal előttük, én biztos nem bírnám. )

Öhm, régen sokkal inkább felhergeltek a blogvilág kétes ügyletei. Recikérdések, moly, blogturné, álompasi, mindenféle hülye - és korrupt- szavazások, hogy írhat ilyen posztot valaki???, de hülye!, de mégsem hülye!, most akkor ki a hülye?! típusú gondolatmeneteimmel volt tele a blog vagy a facebook chat,  amit most kicsit megmosolygok, de persze vállalom... Viszont most már nem szeretnék még egyszer belekeveredni egy hobbi által okozott érzelmi válságba - mert pl. sosem felejtem a nagy Outlander háborút, amikor azért nem tudtam élvezni az Upponyi szorosban tett kirándulást, mert folyton azon törtem a fejem, hogy mivel replikázzak az ellentétes tábornak.

Azt vettem észre, hogy idővel a blog, mint olyan háttérbe szorult, és egyébként eléggé görcsös lettem és mechanikus: mindig akartam valamit mutatni, csak hogy mit, azt annyira nem tudtam magamnak sem megmondani, nem hogy nektek - szóval igen, elkezdődött a vég, amikor egyre és egyre kevesebbet írtam.

Régen sokfélét olvastam, sajnos egyszerre többet is, és így nem tudtam teljes figyelemmel összekapcsolódni a könyvvel. Most sokkal kevesebbet olvasok, és azt vettem észre, hogy szeretem egy téma, helyszín, korszak köré gyűjteni az olvasmányaimat. Tavaly a napfényes Itália volt soron, télen India megrögzött szerelemese voltam, mostanában pedig besikerült több könyv, ami a huszadik század eleji Párizsról szól.

Egyre inkább értékelem azokat a könyveket, amiket régen unalmasnak tartottam. Olyasmiket, mint mondjuk Harris könyvei, amik leginkább hangulatokat, korszakokat örökítenek meg, valami olyasmit, hogy milyen lehetett akkor és ott élni, miket gondolhattak az akkor élők, milyen lehet itt és ott, meg amott a világ... 

Régen például ha nem is csíptem minden urban fantasyt, de elnevetgéltem rajtuk, mostanában kezdem felvenni azt az attitűdöt, amit korábban másokban kifejezetten utáltam, hogy most izé, most ez most komoly? Sikerült is eladni nagyon sok urban fantasyt, mert a büdös életben nem fogom újra elolvasni őket- remélem, hogy kivétel marad a Cassie Palmer sorozat és a Tündérkrónikák-, viszont ( színházakba illő,  teátrális sóhaj) jajj!!, nem vagyok benne biztos .

Régen annyira dühös voltam egy YA-kat szidó cikk miatt, hogy emlékszem könnybe lábadt a szemem :D - HAHHH! - , most meg mihelyt elolvasom, hogy tizenhat éves a főszereplő, messze elteszem a könyvet és még csak esélyt sem adok neki. Nem akarok tudni róla, nem akarom látni, és egyébként is minekkk??? Na ilyen gondolataim vannak, a tizenéves szereplőkről. Ambivalens dolog viszont, hogy még most sem adtam fel, hogy befejezem az egyik ötletemet, ahol elég ifjúságiak a szereplők :P ( Egyébként ez is, meg az urban fantasy-s dolog is rossz szokás, illene legalább a könyvek elejébe olvasnom. )

Régen szórakoztattak a tökéletes szépfiúk, kinevettem magamat és a nőket is, hogy ezt a sémát bepuszilják, de ma már kifejezetten bosszantanak a sematikus "szépfiú vagyok és minden helyzetben kemény, mint a cövek" szereplők. Már nevetni sem tudok rajta, egyszerűen szánalmasnak tartom. ( Talán ezzel párhuzamos az urban fantasy utálatom, mert ugye ott ált. ilyen pasik ugranak ki minden bokorból. )

Régen tudtam azonosulni a szürke karakterekkel, tetszett, ahogy látom a folyamatot, miközben lesz valaki belőlük- most a kiver a víz az ilyen regényektől.

Régen érdekelt, hogy mit olvasnak nagyon sokan, és én is el akartam olvasni az ilyen könyveket, hogy legyen véleményem- mostanában teljes mértékben hidegen hagy a hype. De ez azt jelenti, hogy VALÓBAN hidegen hagy. Nem azt, hogy ha valamit hype-olnak, akkor az már rossz és nem olvasom el, mert ez ugyanolyan káros, mintha csak azért olvasnád el, mert divat. Én inkább elolvasom a tartalmat, és eldöntöm magamban, hogy akarom-e vagy sem.

Határozottan kezd kialakulni bennem egy érdeklődési séma, és legtöbbször aszerint választok könyveket. Utazás, vagy legalább valami olyan történelmi regény, ahol gondot fordítanak a világra. Fantasy jól kiépített világgal. Történelmi romantikus - a humorosabb, vagy kicsit sötétebb fajtából. Családregény. Életrajz. Ilyesmik. A krimi még most sem a szívem csücske, viszont az idők során megbarátkoztam a scifivel.

Elég sok könyvről nem írtam a blogon, - amit régen el sem tudtam volna képzelni- , és igazából élvezem ezt a szabadságot, azt hogy nem jegyzetelek és nem fogalmazom a posztomat olvasás közben. Emlékszem a blog fénykorában még zuhanyzás közben is posztot fogalmaztam, és ez már kezdett frusztráló lenni :P - de sajnos ezzel az is jár, hogy most, ha bejegyzést írok, olyan, mintha megint felhúztam volna a tanuló cipőmet, és úgy érzem vissza kell szoknom.

Mióta nem írok blogot, sokkal bénábban fejezem ki a való életben a véleményemet. Amikor sokat blogoltam elég akkurátusan tudtam az egyik vagy a másik oldalra állni, most meg pár pillanatra leblokkolok. Vagy csak annyit mondok, hogy " aha az jó könyv", vagy hogy " aha, az nem"... Ez azért elég szomorú, higgyétek el. 

Régen izgattak, a " mi a kedvenc könyved, ki a kedvenc íród" típusú kérdések, most a falra mászom tőlük. 

Régen nagyon sok blogos barátom volt, most azt gondolom, sokan lemorzsolódtak, ami az élet része, de persze ez is szomorú dolog.

Régen sem tudtam blogsablont csinálni :). Most sem tudok.

Régen imádtam Pritkint és Barronst, és könnyedén szerelembe estem a főhősökkel, remélem, ez így is marad... Vannak pillanatnyi szenvedélyeim, de azért már őket is sokkal jobban megválogatom. 

Régen azt gondoltam, hogy az olvasás egy nagyon-nagyon-nagyon fontos dolog, most egyezzünk meg annyiban, hogy fontos dolog.

Régen sokkal nagyobb volt bennem a bizonyítási vágy, most már jóval kisebb...

Régen el sem tudtam volna képzelni, hogy ne csak a könyvekről írjak, most úgy érzem, egészen más dolgokról is írnék... 

Szóval alakulnak a mércék, és átterelődött a hangsúly. Mit is írhatnék még...

 Nálatok mi változott?

( Előbbi alapvetés a 2009. júliusától kezdődő könyves blogos időszakomról szól.) 

A témához csatlakozott:


Mint mindig, várjuk a csatlakozókat- akár kommentben is!!! 

A fagyira a vendégeim voltatok ;)
 

54 megjegyzés:

  1. Próba komment! Próba komment! Én a vaníliát választom :P

    VálaszTörlés
  2. Abból a kevésből, amit tudok rólad, úgy gondolom, eléggé eltérő lehet az ízlésünk, mégis most szinte csupa olyan változásról írtál, ami bennem is végbement. Hogy már nem szeretem annyira (sőt, majdhogynem egyáltalán) az uf-et és a ya-t, hogy már nem olyan fontos a reiczés, stb. Azt gondolom, ez teljesen egészséges folyamat. Jól van ez így.

    És köszönöm a fagyit, egy jó kis eper-vanília mindent visz. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. http://www.femina.hu/ezo/kedvenc-fagyi-milyennek-latnak

      ;)

      Még nem olvastalak, rohanok olvasni !

      Törlés
    2. Elolvastam- és igazad van. Egyébként az uf, ya kapcsán úgy érzem, akár még olvashatnám is, de sajnos a kezem ügyébe kerülő történetek tök ugyanolyanok... Ha szeretném ezt a témát/ zsánert, lehet, nem zavarna ez-, de így időpazarlásnak érzem.

      Törlés
    3. Köszi a jó kis tesztet. Hangulatfüggően eper vagy vanília lenne. :)

      Törlés
    4. A teszt szerint én hol konzervatív vagyok, hol egzotikus :D
      ( Az egyik ebédidőben fedeztük fel a munkahelyen, jó poén volt. )

      Törlés
  3. "azért nem tudtam élvezni az Upponyi szorosban tett kirándulást, mert folyton azon törtem a fejem, hogy mivel replikázzak az ellentétes tábornak." bocsiiii :DD
    egyébként ma már én se akadnék ki olyanokon, mint régen. érzelmileg eléggé eltávolodtam ettől az egész elemezgetős olvasástól, meg a blogvilág ügyesbajos dolgaitól.

    egyetlen dolgot bánok, azt a rengeteg, feleslegesen megvett könyvek. azt nem kellett volna.

    Harris könyveit uncsinak tartottad?? nemáááár. :D
    Zafónban viszont egyetértünk. így utólag kicsit túlértékeltnek tartom én is, bár nálam tervben van az újraolvasás.

    nálam van, ami állandó, vagyis inkább sikerólt visszatérnek a fantasy-krimi-thrillerhez, amihez időközben csatlakozott a sci-fi is, de mindezek nagyon megszűrve kellenek csak.
    totál megértem, hogy kiakasztanak az UFek, de csak azért, mert amik hozzánk eljutnak, azok leginkább a középmezőny legalja. (kivéve néhány kiemelkedőt, de abból tényleg nagyon kevés van.)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Á, most megnyugtattál, én komoly válságban voltam Zafón miatt. Rengeteg, rengeteg el nem olvasott könyvem van. Meg ajándék könyvek... Meg kölcsönkapott könyvek. Meg könyvtárból kivett könyvek. Könyvek az e-readeren... :D ( katasztrófa)

      Hát ugye a Burned-öt mindenképp elolvasom, tervben van, hogy angolozok, ahhoz akár jól is jöhet, csak annyira nincs kedvem most ehhez a hangulathoz - talán ősszel lesz.

      Törlés
    2. Jaja, néha utnam Harrist. ( Ez van- vagyis volt :D )

      Törlés
    3. nekem most nincs kedvem Moninghoz, pedig még a feversongot el kéne olvasnom, hogy tartsam a lépést, ha már magyarul úgyse jön.

      Törlés
    4. Az a baj, hogy engem még mindig idegesít, hogy magyarul kezdtem. Ha angolul olvasom az egészet, nem zavarna, de most meg teljesen bosszant, ha nem ismerek egy-egy kifejezést, vagy nem tudom teljesen összetenni, mit mondanak, és így baromi lassan megy- meg tudom, hogy így nem lehet idegen nyelven olvasni ( olyan nyelvtudással, mint ami az enyém. ) És lassan kihűl a rajongás így. Ne hagyjátok! :P

      És akkor már van Feversong, és lassan véget ér az egész... pff

      Törlés
    5. lesz még talán kettő, szóval ne add fel.:))
      nekem is lassan megy, bár most találtam egy UF-et, amin szinte átsuhantam hetek alatt (:D), azt baromi jó volt olvasni. mondjuk nekem Moning volt szinte az első angol könyvem, ami olvastam, és nem a legegyszerűbb kezdet, de megérte.
      egyébként ha meg nem ismersz egy-egy szót, arra ott a kindle szótára, a kifejezéseket meg ki lehet következtetni. úgyhogy hajrá. :)

      Törlés
    6. Tudom, hogy ott a szótár- ez az egyetlen dolog, ami miatt kindle-ön olvasok :D

      Törlés
    7. Édes Istenem, végre valaki(k), aki(k) szintén úgy gondolják, hogy Zafón túlértékelt! Annak idején A szél árnyéka után 50 (nem túlzok!) blogértékelést olvastam el, hogy van-e még rajtam kívül olyan, aki szerint szintén szörnyű volt, de csak egyet találtam, és kétségbe voltam esve. :D

      Törlés
    8. Amúgy egyre kevésbé adok mások véleményére, bár azért egy bizonyos szinten befolyásol, ez tagadhatatlan.
      Emlékszem, a főiskolán egy nagy megdöbbenésemre. Jókaitól a kedvenc könyvem a Lélekidomár volt, és az egyik főiskolai tanárom azt mondta, hogy az lektűr. Én meg kétségbe estem, hogy akkor most rossz az ízlésem? Pedig miért lenne? :)

      Törlés
    9. Hát, mindig azt mondom, hogy az a lényeg, hogy mindenféléből olvassunk, és miért ne olvashatnánk lektűrt, és miért kezelik úgy, mint egy szitokszót? Nem, szerintem az a rossz, ha nem tudunk feloldódni egy szórakoztatóbb könyvhöz. ( Ez saját tapasztalat, de szerintem mindenkire ráfér egy jó kis lektűr. :P )

      Törlés
    10. Ebben teljesen egyetértek veled. :) Nálunk a magyartanárok csak csupa magvas, jó nehéz olvasmányt visznek ki a könyvtárból, mintha szégyen lenne, ha valami könnyedebbet olvasnak.

      Törlés
  4. Pacsi Zenka! Még a fagyi is stimmel :D

    VálaszTörlés
  5. Tök jó ez a bejegyzés. Én is elgondolkoztam közben, mit hagytam el, mi nem érdekel már. A sci-fi nekem olyan, mint másnak a YA. Volt öt olyan év, hogy minden magyarul megjelent írást olvastam, de ma már olyan szinten unom, hogy igen jónak kell lennie, hogy alig elérje az ingerküszöböt.
    A lassú olvasás is egyre gyakoribb. Ha munka kapcsán kell olvasnom, akkor egy nap/regény, de magamnak, örömből már egy hétig benne maradok a történetben, vagy elálmodozok egy-egy szakkönyv felett. Változik az ember :)
    Tök jó volt végignézni, hogy nálad mik változtak :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ez annyira fura, amióta csak ismerlek, mindig összekapcsoltalak a sc-fivel, de amúgy meg tényleg tök jó, hogy irányt váltunk kicsit. És akkor most itt vallom be, hogy az YA undorom miatt nem olvastam a lovagos-randis regényedet sem, szánom-bánom de ezt azért be fogom pótolni. Hónapok kérdése :D

      Törlés
    2. óóó, azt pótold be, imádnivaló regény!!

      Törlés
    3. Pont a te posztod miatt akarom olvasni:)

      Törlés
    4. Valóban összekapcsolódom a sci-fivel, mert próbáltam női íróként keresztülvinni magam, de kemény üvegplafon van. Most arrafelé fogcsikorgatás megy, hogy sikeres regényíró lettem. :) Épp azt a köröket futjuk, hogy oké, jó író vagyok, de YA író, ami ugye fúj, fúj...:D
      A lovagosba nyugodtan nézzetek bele...ööö...még gyakorolnom kell a romantikát, de az agykutató apa csuklóból ment :D

      Törlés
    5. ezt nem értem, már miért lennél YA író? se a szivárgó sötétségre, se a calderonokra nem lehet ráfogni, hogy ya lenne.

      Törlés
    6. Tudom... ezt hívjál előítéletnek. Simán az az ok, hogy a Könyvmolyképző adta ki őket, és női borítójuk van. #himsovinizmus

      Törlés
    7. Ah, ne mondd már, hogy még mindig ez van? ( Látod ezt nevezem én az írói világ kétes ügyeinek :D, annyival nyugodtabb lett az életem, miután nem kellett ezekkel az előítéletekkel szembesülnöm nap mint nap. ) De a Scar egy tök komoly regény- komolyabb, mint sok magyar újvonalas sci-fi...
      ( Bár nem vagyok túl igazságos, mert a Scart olvastam és szerettem, de pl. az újabb magyar sci-fiket még nem sikerült megszeretni. )

      Mondjuk ezekben a körökben, mivel női regényeket (is) olvasok, ezért nincs szavam. De hát mindegy...

      Törlés
    8. Calderooon <3 :) Nagyon szerettem.
      A lovagost is olvasni fogom. ;)
      És hát ja, nem YA ez..

      Törlés
  6. Annyit nevettem a bejegyzéseden!
    "A blogvilág kétes ügyei" :D Nem tudom azért, mert későn kezdtem a blogolásba, vagy mert nem fiatal bakfisként kezdtem, de szerencsére ezektől elég távol sikerül maradnom. Néha persze eljutnak hozzám hírek ilyen-olyan társulások kavarásairól, de engem is meglepett, mennyire hidegen hagynak ezek.
    Recizni meg se próbáltam soha, mert már abban a pillanatban "kötelező" mellékízét érezném a dolognak, és az nálam már rég rossz kiindulás. De persze jó érzés, mikor egy kiadó a könyve mellé az én soraim írja. De mindent csak módjával...
    Lehet, hogy nem tudsz blogsablont csinálni, de állati jó lett Nálad is a menü :)
    U.i.: És ne felejtsd ki a pisztáciát! ;)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hehe, hát ez a menü a gyári sablon része :D, de köszönöm szépen.

      Azért régen megvoltak a blogolás csodálatos hullámvölgyei is, most simán nevetek rajta, de régen én tényleg bele tudtam magam húzni valami jó kis kacifántos hülyeségbe - most már biztos érettebb vagyok, meg bölcsebb, okosabb is talán - na jó nem viccelődöm-, a lényeg, hogy így sokkal jobb az egész, de ehhez kellett, hogy a másik oldalon is kipróbáljam magam.

      A recizés az elején szerintem mindenkinek izgalmas. Mondjuk nem akarok általánosítani, de sok blog azért működik, hogy recit kapjanak- a tiéden látni, hogy nem ezért írod, és ez tök jó.

      Törlés
    2. Lehet, hogy a sablon része, de én teljesen abban a hitben voltam, hogy nagy innovációba fogtál a vizualitásért :) Persze, hullámvölgyek vannak, akkor is, ha nem gerjesztik őket. Nem kellenek ahhoz még a játszmák is...
      Oh, köszönöm! Nálad is látszik, hogy nem azért írsz, mert hajtanak a kiadók. De ha valakit a reci éltet, hát engem nem zavar.

      Törlés
    3. Csak hogy egy kis ellenvélemény legyen, nekem nem jött be az új sablon. :) itt mozog a szemem előtt a kis genyó, először azt hittem, öntudatra ébredt :)

      Törlés
    4. Komolyan? :D Pedig tökre büszke vagyok, hogy milyen kis modern lett. Nima folyton azzal szekált, hogy nekem van a leguncsibb, legkonzervatívabb sablonom :D

      Törlés
    5. Akkor rólam mit mond Nima a háttérben? :D

      Törlés
    6. Helyette nem nyilatkozom :D
      ( Én szeretem az egyszerűt... )

      Törlés
  7. Ó de jó lett! Először is, imádom, hogy ilyen színes vagy! :) És végig bólogattam, mint egy olyan bólogatós kutya a kocsikban :D Jó látni hogy változunk, csiszolódunk. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi, Mona! Mondogattam párszor, hogy ez most egy ilyen visszatérő poszt lesz, és tök jó köztetek lenni.

      Törlés
    2. dehát Zenka, nem is vettük úgy, hogy elmentél. :D

      Törlés
    3. Hát igazság szerint nem is mentem el, úgy teljes igazából :P

      Törlés
    4. Hát szerintem se mentél el :D De ha mégis úgy érezted, akkor tök jó, hogy visszatértél ;)))

      Törlés
    5. Azért eltűntem....
      Csak nektek feltűntem a TZ-ben. ;)

      Törlés
  8. Nekem is nagyon tetszik az új sablonod, és akartam is mondani, hogy dehogynem értesz hozzá... :) Jó ez az új megjelenítés, és tényleg sokat dobott a vizuális élményen. :) Aki nem tud, és soha nem is tudott blogsablont csinálni, az kérlek én vagyok... De nem is nagyonizgat. Nekem volt kék pillangós blogsablonom - a freeblogon, és most van piros, kolibris - a blogspoton. Ha ez behal, akkor lesz új sablonom úgy érzem. :D Még mindig hidegrázást kapok, ha arra gondolok, hogy belenyúljak. :D

    Nagyon sok mindent össze tudtál szedni, ami változott, én is filóztam rajta, de nem tudtam ilyen konkrétumokban megfogni most, vagy talán nem akartam. A YA-k, és a tini szereplők engem is idegelnek néha, és visszateszem a könyveket, amik úgy indulnak, hogy XY 16 éves, és a vállán a világ sorsa... persze jó kivételekbe botlani, pl. a Hó, mint hamu volt ilyen nekem nemrég.

    Zafón.. basszus, én már vagy 6 éve vettem meg - asszem Lobóval egy akcióban, úgy lett féláras, és még mindig nem olvastam... szóval nem tudok nyilatkozni, nálam még a megismerkedés is visszavan, miközben te beleszerettél és kiszerettél... :D A sok könyvet felhalmozás átka... azért javuló tendenciát mutatok ebben is, de annyira nem , mint te... csak 10 könyv egy évben, fuhh, leborulok. Én még mindig szeretek hörcsögösködni - de tény, hogy sokat is olvasok belőlük, nem lassult az olvasásom, szóval valahol úgy vagyok vele, nem szeretek már szabadkozni, ez a hobbim, erre költök, nem ruhára, szoláriumra, vagy tudomisén, kondibérletre, hanem könyvekre. <3 :)

    Vaníliafagyit kérek, és kókuszt is! :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Akartam írni hozzád, hogy szerintem én még fénykoromban sem olvastam annyit, mint most te :D, úgyhogy szerintem nem kell félned, szerintem te mindig - mindig ilyen leszel, tíz év múlva berendezhetsz egy igazi könyvtárt is, :) olyasmit, mint a Zafón regényekben ( hehe), - azért majd próbád ki a könyveit, annyira nem utálom, hogy lebeszéljelek róla.

      Most fagyiztam pár perce. ( Vaníliát természetesen...) Dög meleg van!

      Törlés
    2. Pedig én is középmezőnyös vagyok, van aki sokkal többet olvas nálam, nekem ennyi fér bele kényelmesen, meg hát nem lóverseny. Most két napja nem is olvastam. :) Van ilyen is. :D
      Na most már tényleg csekkolnom kell Zafónt is... :) Könyvtárszoba <3

      Én nem fagyizok, mert fogyizok. :D

      Törlés
    3. Zafónnál van egy olyan, hogy elfeledett könyvek temetője- ami egy sötét könyvtár, az elhagyott, elfeledett könyvekből ;)

      Törlés
  9. Bár én sosem blogoltam, de én is hasonló folyamaton megyek végig - te jó ég, ez a felnövés?öregedés? :D(kiégés? :D) Viszont ha van új Zafón könyved ami nem kell,megvenném :) Én a Mennyország fogságában-nál maradtam le,az már nem volt olyan jó, de mintha lenne még egy darabja a sorozatnak. Nekem némelyik volt-kedvenc történetnél azért fáj, hogy már nem érzem azt az izgalmat, szeretet, és nem élem át azokat az érzelmeket, amiket akkor. Az elmúlt 1-2 évben (igaz kevesebbet is olvasok) nem volt olyan húúúha meghatározó könyvélményem. És ez hiányzik.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ó, új könyv sajnos nincs, de én még a Mennyország fogságában-t sem olvastam el...

      Ne is mondd, Anna, elég rendesen félek például, hogy már nem fogom úgy szeretni a Tündérkrónikákat vagy Pritkinéket. Persze ezt külső szemlélő nem értheti, de azért még mindig azt érzem kicsit, hogy a világban akkor van rend, ha a rajongásom tárgya mindig kicsit a szívem csücske marad. De ahogy öregszik az ember elhagyja például a " szívem csücske" kifejezést is. :) Nekem voltak azért jó élményeim az utóbbi időben a könyvolvasás terén, talán kevesebb, mint régen, de megtaláljuk mi még az olvasásban (is) a szenvedélyt... ;)

      Törlés
  10. Nekem jobban tetszett a régi, hagyományos sablon. :) Ez a modern nem illik hozzád, nem Zenkás. Én ezt a sablont tudnám neked elképzelni: http://btemplates.com/2016/blogger-template-sugar-and-spice/demo/
    Amikor megláttam, rögtön te jutottál az eszembe. Szép és letisztult, ez való neked :) De persze ez csak az én véleményem, nyilván nem biztos, hogy te is így látod.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Wow, nem tudom ki vagy, de mintha ismernél, nagyon eltaláltad. :)))

      Nima szerint pár héten belül meg fogom unni a modern sablont, addig kitartást mindenkinek, akinek nem tetszik :D

      De ez a sablon, amit mutattál amúgy álomszép. Letisztult, és klasszak a színek. Nagyon-nagyon szép.

      Törlés
    2. Jaj, Zenka, imádom a sablonodat!!! Hihetetlenül jól néz ki, és tökéletesen passzol hozzád. Tudtam, hogy ez való neked :)

      Törlés
    3. Köszönöm a tippet is, és hogy megint itt vagy :))

      Törlés
  11. Nekem bejön ez a sablon. :)
    Istenem, hát nekem nagyon sok minden változott, mióta blogolok. 7 év telt el, furcsa is lenne, ha nem változott volna semmi. :)
    Nekem is háttérbe szorult a blogolás, idén ráadásul végre kezd az összejönni, hogy jóval kevesebb könyvet szerzek be, és egyébként azokat egész szépen is fogyasztom, amiket megvettem. A blog nekem azóta szorult háttérbe, mióta dolgozom, az időm és a kedvem is valahogy kevesebb az írásra. Pedig blogokat olvasni még mindig szeretek.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm Nita :D! Pont ma délelőtt - tehát aznap, amikor kommenteltél- jutottál eszembe, hogy te is ritkábban posztolgatsz. De teljesen normális, hogy olykor más dolgok kerülnek előtérbe.

      Törlés
  12. Ez a modern dizájn szerintem sem illik a blogodhoz. Te ennél kifonomultabb és klasszikusabb nő vagy :)

    VálaszTörlés