Itt kérek mindenkitől elnézést...

 Szóval itt az a jegyzetfüzet, amiről az előző posztban meséltem. 2020-ban odaírtam az első oldalára, hogy
" felismerésiem", mert arra gondoltam, annyiszor van, hogy egy átlagos hétköznap rájövök valamire, például tisztábban látom az érzéseim, a világot, de mire oda jutok, hogy ezt beépítsem az életembe, elfelejtem. 

Na most a címen kívül nem írtam ebbe a kis füzetbe semmit. Eltelt a 2020, és eltelt a 2021. Téli álomszerű volt minden, ideje volt a visszahúzódásnak, ideje volt, hogy szembenézzek, megbékéljek a félelmeimmel. De nem írtam semmit. 

Flamingós noteszhez unikornisos toll dukál... 

Aztán egyik nap, amikor már tényleg feszített a vágy, hogy valóban írjak valamit ide, kinyitottam a kis füzetet, és elkezdtem tervezni. Nagyon gyorsan gyűltek az ötletek, leírtam, hogy mit szeretnék, és hogyan  szeretném. És azt is leírtam, hogy félek. Mert bevallom kicsit félek újra írni. 

Egy blog életében az a hanyatlás első jele, amikor tele lesz spammel a kommentoldal. Így történt ezzel a bloggal is tavaly télen. Mindenféle kaszinót, meg fura dolgokat hirdettek, tudjátok ahogy szoktak. Szóval betettem a kommentekhez a moderációt. 

És itt kérek elnézést, mert hogy én ezt elfelejtettem. Úgyhogy ezért nem láttátok egymást, meg ezért nem vettem észre én sem, hogy írtatok. :) Vissza kell hát szokni. 

De most már, most már látjuk egymást...